Az emberi test több mint 30 billió sejtből áll. Ezek közül naponta átlagosan 5–7 ezer mutáció révén potenciálisan rákossá válik.
Egy elefántnak akár százszor több sejtje van, mint az embernek, így a mutálódott sejtek száma elméletileg százszor nagyobb kellene legyen.
Minél több sejt, annál nagyobb az esély, hogy valamelyik „elromlik”, igaz?
Akkor a nagy testű és hosszú életű állatoknak — például az elefántoknak vagy a bálnáknak — sokkal gyakrabban kellene rákos megbetegedésben szenvedniük, mint a kisebb állatoknak, például az egereknek vagy akár az embereknek.
Csakhogy nem így van. Ezt a természeti különlegességet 1977-ben írták le.
Peto-paradoxon – amikor több sejt kevesebb rákot jelent
A Peto-paradoxont Richard Peto tudósról nevezték el, aki egy különös jelenségre figyelt fel:
A nagy állatok, hatalmas sejtszámmal, nem szenvednek gyakrabban rákban, mint a kisebb állatok vagy az emberek. Hogyan lehetséges ez?
A tudósok ma már tudják, hogy a nagy állatok az evolúció során extra védelmet fejlesztettek ki a rák ellen. Például:
- 🐘 Az elefántok több példánnyal rendelkeznek a p53 génből, amely a sejtek „rendőreként” működik. Ha egy sejt hibázni kezd és a DNS mutálódik, a P53 fehérje megállítja vagy elpusztítja azt.
- 🐋 A bálnák rendkívül hatékony DNS-javító sejtrendszerrel rendelkeznek.
- 🐭 Az egereknek kevés sejtjük van, de rövid ideig élnek — a rák gyakran nem tud kifejlődni.
Ebből következik, hogy nem az számít, hány sejted van, hanem az, mennyire jól vannak védve.
P53 fehérje – a rendőr, aki megvédi a sejteket a kontrollálatlan növekedéstől
A P53 fehérjét tudományosan a DNS egyik legfontosabb védelmezőjének tartják a mutációk és az azt követő kontrollálatlan sejtszaporodás ellen — ez a daganatok kialakulásának alapja.
Ha a DNS-ben mutációk jelennek meg, és a sejt eltér az eredeti „programjától”, a P53 fehérje javító folyamatokat aktivál. Megpróbálja helyreállítani a sejt DNS-ét.
Ha a javítás már nem lehetséges, a P53 megakadályozza a sejt növekedését és szaporodását. A sejt így természetes módon elpusztul a sérült DNS-sel együtt.
Előfordulhat azonban, hogy egy sejt legyőzi a P53 védelmi hatását, és kontrollálatlanul növekszik, ami rákhoz vezethet. Ez nagymértékben függ az öröklött hajlamtól, valamint a környezeti tényezőktől és az életmódtól is.
Másrészt az elefánt sejtjei akár 20-szor több P53 fehérjét képesek termelni, mint az emberi sejtek.
Az elefántoknál a rák előfordulása rendkívül ritka, az elhullás kevesebb mint 5%.
Az embereknél a rák előfordulása lényegesen magasabb, és statisztikailag akár 25% is belehal a betegségbe.
A Peto-paradoxon megmutatja, hogy a természet jobban képes kontrollálni a rákot, mint eddig gondoltuk. Merítsünk belőle inspirációt.
ONCORIN P53 – a sejtszintű P53 támogatása a nyugodtabb jövőért
A PHARCO GRANCREO fejlesztőcég egy évvel ezelőtt mutatta be az úttörő ONCORIN P53 készítményt. Összetétele a sejtes P53 fehérje aktiválásának támogatására összpontosít. Megelőzésre is alkalmas, például olyan embereknél, akiknél onkológiai kockázat áll fenn — például családi kórelőzmény miatt.
Ugyanakkor ajánlott daganatos betegség után, illetve onkológiai kezelés mellett is.
A természet és a tudomány összekapcsolása gyakorlati segítséget nyújt az onkológiai kockázattal élők számára
Az ONCORIN P53-at klinikailag tesztelték* prosztatabetegségben szenvedő férfiaknál, akik jóindulatú prosztata-megnagyobbodás vagy prosztatarák miatt álltak kezelés alatt.
Három hónapos alkalmazás után, a kezelés mellett, a kulcsfontosságú paraméter (PSA) akár 27%-kal csökkent.
Az urológusok a prosztata általános klinikai állapotának javulását is megállapították.
A kedvező eredményekre való tekintettel a vizsgálatot nőknél is kiterjesztették, méhnyakelváltozások esetén, kiválasztott nőgyógyászok bevonásával.
Az ONCORIN P53 alkalmazása ajánlott:
- Megelőzésre vagy daganatos betegség után: 3 hónapos kúraként, évente legalább egyszer
- Kezelés alatt: 3–6 hónapig, szükség szerint vagy szakemberrel való konzultáció alapján
Az ONCORIN P53 megvásárolható ITT
Dr. Blasko Péter
PHARCO GRANCREO kutatási és fejlesztési igazgató
